A Méd Birodalom legjelentősebb népcsoportja a birodalom nevét is adó médek voltak, akik az indoiráni népek közé tartoztak.
Ekkor még a perzsák felett Istuviga méd király uralkodott, hiszen a perzsák továbbra is a Méd Birodalomhoz tartoztak.
Gyjakonov orientológus azt állította, hogy a Méd Birodalom urai, mint Uvakhsatra méd király, elfogadta a zoroasztrizmus tanításait, de ezek a hiedelmek nem voltak azonosak a doktrínával.
Asszíria ekkor a szkítákkal szövetkezett, hogy elhárítsa a méd veszélyt, így Madüész szkíta király megtámadta Médiát.
A Méd Birodalomról Hérodotosz és Ktésziasz Knidiosz görög történetírók is említést tettek műveikben, a birodalom bukása után több mint 100 évvel, az i.
A hirbai csatában Kurus vezetésével a perzsák 250 méd lovast öltek meg, a megmaradtak a méd királyhoz siettek elmesélni a történteket.
A médeknek Asszíria volt a fő ellensége, míg az Újbabiloni Birodalom a fő szövetségese.
A több évszázados méd lótenyésztésről az asszírok és Hérodotosz is említést tettek.
Később a Méd Birodalom megalakulásakor a diplomáciai és egyéb kapcsolatok következtében maradtak fenn feljegyzések.
Szadüattész lüd király nem volt hajlandó kiadni őket a méd királynak, emiatt ötéves háború tört ki a felek között.
Nem maradtak fenn olyan dokumentumok, amelyek a Méd Birodalom keleti határait, illetve azon túli állapotokat mutatnák be, és az asszírok sem írtak erről a vidékről semmit.
