A szlávok az avar uralom megszilárdulásával a Kárpát-medence belsőbb területein is megtelepedtek, azonban László Gyula szerint a Kárpát-medence belső részein a szláv népesség csak egyes helyeken lehetett számosabb, mivel szláv eredetű helységnevekből viszonylag kevés található a Kárpát-medencében.
Ez László Gyula szerint több okból is kétséges: Nagyrészt ezek miatt tartja László Gyula, hogy a Kárpát-medencét az avar uralom után is a „kései avarok” (akik az elmélete szerint tkp.
Minden bizonnyal más etnikumok, néptöredékek is érkeztek velük a Kárpát-medencébe, mint például bolgárok, szlávok és talán magyarok is, akik ekkoriban kerültek a „sztyeppei országútra” .
Ennek azért van jelentősége, mert egyrészt az akkori források több néven nevezhetik a magyarokat, másrészt pedig különböző nép-, törzsnevek alatt is érthetünk magyarokat.
század eleji bolgár hódítással (amikor a Krum bolgár kán (803?-814) vezette dunai bolgár állam délről megtámadta az avarokat 805-ben) bolgár-szláv vagy bolgár-török népesség települt-e a Kárpát-medence déli részébe?
század végén a kárpát-medencei szlávságra Kristó Gyula (1939–2004) szerint szláv nyelvi túlsúllyal jellemezhető szláv, avar és onogur népességre ) telepedett rá az Árpád vezette honfoglaló magyarság, amely most már ezt a népességet asszimilálta, mivel – a történészek feltételezése szerint – a Kárpát-medence ritkán lakott térség volt akkoriban, hiszen Nagy Károly hadjárata során a 7.
